Történelmi érdekességek,őrületek

Ami a történelemkönyvekből kimaradt!A történelem emberi oldala.

Súlyosan káros luxus élvezet: a szivarozás története (1.rész)

SZIVAROK – Vastag vagy vékony, hosszú vagy rövid, tulajdonképpen mindegy, a lényeg az íz és a hangulat. A szivarozás ugyanis egy életérzés és igencsak komoly tapasztalatot igényel. Bevalljuk, mi sem vagyunk még tagja az igazán profik táborának, azonban elvarázsol minket ez a világ, és miközben ismerkedünk vele, szeretnénk titeket is bevonni ebbe a csodás kalandozásba.
Most induló sorozatunkban bemutatjuk a szivarozás történetét, szokásait és kellékeit, valamint külön-külön a világ legolcsóbb, legdrágább, legjobb és legegyszerűbb szivarjait. Kellemes pöfékelést!

A törvények értelmében a cigaretták és szivarok csomagolásán jól láthatóan be kell mutatni azok egészségügyi kockázatát; nem szeretnénk ezeket felsorolni, de láthattuk már a figyelmeztetéseket írásban, és az újabb trendeknek köszönhetően képekkel illusztrálva is.
Nem érdemes vitatkozni azon, hogy eléri-e ez a fajta negatív reklám a hatását vagy hogy megfelelő módja-e ez egy üzenet közvetítésének, hiszen aki szívni akarja, az szívni is fogja, aki pedig nem, az nem.

Néhányan persze felkapják a fejüket, és feltesznek olyan kérdéseket, amikről utólag kiderül, hogy túl sok erejük, hatásuk nem volt: a Thank you for Smoking! című film (és könyv) egyik frappáns jelenetén felbuzdulva elvárhatnánk, hogy a gyorséttermi kajákon, a kiemelten hizlaló vagy egészségkárosító élelmiszereken is matricák virítsanak, de ez az utópia még nem valósult meg.
Az atyai (anyai) pofon hatása  és szerepe sajnos a jelenkorban igencsak megcsappant.

Számunkra most és itt pedig nem is fontos a vita, az érdekek ütközése. Minket most egy dolog érdekel: a zavartalan szivarozás. Tudjuk, hogy káros, és sokan éppen ezért úgy vagyunk vele, hogy csak csínján, alkalmanként élünk ezzel az élvezettel, ugyanakkor jobban hiszünk egy alapos iskolai felvilágosításban és a józanul, mértéktartóan viselkedő felnőtt ember kinevelésében, mint a fényképes illúziórombolásban.
De hát tudjuk: valakinek biztosan matricagyára van, ezért a dolgok egy ideig maradni fognak, mi pedig csak annyit tehetünk, hogy felvesszük saját kis smoking jacketünket, leülünk egy fotelba, majd egy kellemes ital társaságában elbeszélgetünk rovatunk témájáról.

szivar1A szó: szivar az angol cigar-ból, a cigar pedig a maja sikar-ból ered; jelentése: cigarettázni (szívni – sodort dohányt szívni), és először a spanyol cigarro-ba került át. A név is mutatja, hogy ha a szivarozás történelmét szeretnénk megismerni, akkor a Kolumbusz-előtti Amerikába kell utaznunk.
(Más elképzelés szerint a szivar szó Vörösmarty Mihály alkotása és a szivárogból született)

Az Újvilágból származó füstös terméket a legendák szerint a maják már hosszú évszázadok, sőt, évezredek óta élvezték, amikor a 15. század végén felbukkantak az első (?) európai felfedezők. A hosszú és fárasztó utazást követően a partraszálló óvilágiak cserekereskedelembe fogtak, és pár üveggyöngyért és tükörért cserébe megkapták azokat a furcsa, szárított dohányleveleket, amikkel először nem igazán tudtak mit kezdeni.

Persze, leleményes az ember, főleg a Rodrigo de Jerez nevű matróz, aki a Santa Marián teljesített szolgálatot, és talán először figyelte meg, hogy az indiánok mit csinálnak a levelekkel. Valószínűleg Rodrigo volt az első európai, aki szivarra gyújtott, és bár először idegen volt számára az íz és a füst, a férfi végül megkedvelte és felfedezte az üzleti lehetőséget a szivarban.

szivar4-300x256Rodrigo matróztársával, Luis de Torresszel együtt elkezdte terjeszteni a társak körében az egyre értékesebb portékát, azonban ezt nem nézte jó szemmel a spanyol egyházi világ, és be is börtönözték egy időre őket odahaza. Más kérdés, hogy a szivarozást már nem lehetett megállítani.

Az első, aki írni kezdett a szivarról és a szivarozásról, az egy Ramon Pane nevű szerzetes volt, akit Kolumbusz a második útjára vitt magával. Pane úgy gondolta, hogy a füsteregetés valamifajta vallási szertartás lehet, és hogy a bennszülöttek a betegeknek dohánnyal kevert tésztát adnak, akik megtisztulnak az ártó szellemektől azt követően, hogy mindezt kihányják.

Kezdetben a katolikus egyház szigorúan tiltotta a dohányzást, mivel azt istenkáromlásnak tekintették (Rodrigoékra is azért várt börtön, mert a Biblia nem említette ezt a szokást, tehát Istentől mindez nem is származhat), így aki nem tudott lemondani erről az élvezetről, könnyen a rácsok mögött találhatta magát.

Az Óvilágban először a spanyolok kezdtek el dohányozni, azonban a portugálokhoz kötődik az első európai dohánytermesztés és dohányterjesztés (1512). Alig ötven évvel később, 1558-ban megjelent a termék a lisszaboni piacokon, és innentől nem is volt megállás.
JeanNicotA füstölést később Jean Nicot emelte nagyobb szintre azzal, hogy a hazaküldött tubák segítségével sikerült meggyógyítani Medici Katalin főfájását. A franciák ezután felfigyeltek a dohányra, a kezdetekben azonban ez a bűnös élvezet még csak a gazdagok számára volt elérhető.

Maga Nicot amúgy nem dohányzott, sőt, inkább annak gyógyító erejében hitt (és gyógynövényként is terjesztette), az utókor pedig megőrizte a férfi nevét: ebből származik a dohányban található nikotin nevű vegyületet.

Az első, aki meglátta a dohányban rejlő üzleti lehetőségeket nem más volt, mint Richelieu bíboros, aki bevezette a királyi dohánymonopóliumot, és persze komoly bevételt szerzett az államnak. Időközben a tubák Rómába is eljutott, és szép lassan elterjedt Európa távolabbi pontjain is. Megjelentek a szakirodalmak is; Francisco Hernández a 17. században ezt írja az “Új Világ növényei” című könyvében:

szivar6-300x241“Hispaniola szigétén tobacconak hívnak egy körülbelül másfél arasznyi nádcsövet, amely kívülről szénporral van beszórva, belseje dohánnyal, ámbrafával és más illatosított anyagokkal van töltve, amely egyik végén ég, míg a másikon füstöl és a szájba véve elveszi a fáradtság érzését.”

Bár az egyház kezdett egyre megengedőbb magatartást tanúsítani, a tiltásokra még bőven volt példa. 1642-ben VIII. Orbán pápa kiközösítéssel fenyegette meg azokat, akik a sevillai püspökség templomaiban tubákolni mernek, mivel a hívek állandó tüszkölése miatt nem lehetett hallani a prédikációt. Angliában Erzsébet királynő is betiltotta a templomokban a tubák használatát, azonban az uralkodó látta a dohányban rejlő lehetőségeket, és az ő idejében kezdődött meg a virginiai dohánytermesztés.
Hasonlóan tiltott volt a füstölésnek való hódolás az Orosz Birodalomban, ahol csak Nagy Péter, a reformcár megjelenésével törölték el a 17. század végén a szigorú szabályozásokat.

Ez volt az az időszak, amikor már Európában is megszűntek a tiltások, aminek három oka volt. Az egyik a kontinensen végigsöprő pestis: az orvosok megfigyelték, hogy a dohányosoknál sokkal több a túlélő, ezért elkezdték terjeszteni a szokást. A második ok az volt, hogy a folyamatos háborúzások idején a hadvezérek rájöttek: ha dohányt adnak a katonáknak, akkor csökkentik a feszültséget. A harmadik ok pedig a biznisz volt.
Mivel a nikotin függőséget okoz, a dohány iránt tömegigény alakult ki, ezért egyre többen kezdték terjeszteni azt.

A 18. században a dohány már széles körben ismert, használt termék volt, és szívta szinte mindenki, aki csak tehette vagy akarta.
Man Enjoying His CigarLátható, hogy a dohánynak gazdag és jól nyomon követhető történelme van, azonban a szivarozás kezdetéről még így is csak homályos információink vannak. Ami tény: egy brit katonatiszt, Israel Putnam 1762-ben Kubából szivart vitt át a gyarmatokra. Putnam később a Függetlenségi háború egyik tábornoka lett, és többek között neki köszönhetően a dohányrúd hatalmas népszerűségre tett szert.

Később szivargyárat is alapítottak az Egyesült Államokban (Hartford környékén), és az 1820-as években Connecticutban is termeszteni kezdték a dohányt.  Az első brit szivargyártás is ezekben az időkben indult el, és nagyon gyorsan erős iparággá fejlődött.
1821-ben az angol parlament importadót vezetett be a külföldi szivarokra, amit addig is inkább csak a gazdagabbak engedhettek meg maguknak.

Magyarországon a szivarozás a reformkorban, az 1830-as években kezdett elterjedni, de csak az 1840-es években kapott igazán lábra. A hazánkba érkező jó minőségű szivarokat leginkább az urak szívták (gondoljunk csak Széchenyire és a kaszinóra), éppen ezért a magyar parasztság sokáig úri szokásnak tartotta, és körükben nem vált egy ideig divattá.
Nem sok idő kellett a hazai szivarkészítés beindulásához sem, és 1850-ben már be is vezették a dohánymonopóliumot, ami ennek teljes mértékben véget vetett.

A 19. század közepén már az Egyesült Államokban is tömegesen elterjedt a szivarozás, és megjelentek a márkanevek is. Az igazán nagy fordulópont azonban az 1920-as években jött el, amikor megjelent a gépi szivargyártás, amely olcsóbbá, elérhetővé tette ezt a szokást.
A kézzel sodort szivarok megmaradtak a gazdagabb embereknek, hisz csak ők tudták beszerezni ezeket magas áruk miatt; a géppel sodort szivarok pedig elkezdték hódításukat a szegényebbek között.
A világ rendje helyreállt, a szivar pedig ma már mindenkié…

Jack-nicholson-cigar-1920x1200(folyt.köv.)

 http://mustache.hu

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 38
Tegnapi: 123
Heti: 271
Havi: 1 494
Össz.: 648 615

Látogatottság növelés
Oldal: Súlyosan káros luxus élvezet: a szivarozás története
Történelmi érdekességek,őrületek - © 2008 - 2024 - tortenelmioruletek.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »